3. Gombfocizás világszerte A gombfoci - bár magyar találmány - népi játékként való űzése nem kizárólagosan magyarországi jelenség. A Kárpát medence országaiban, a magyar lakta területeken őshonos, ma is élő játék a gombfoci. Szomszédos országbeli gombfocizók elmondásából ismeretes, hogy a játék elterjedésének mértéke és dinamikája megegyezett a magyarországival. Megfigyelhető, hogy csak a játék megszületésekor érvényes magyar országhatárok közötti területen játsszák ma is tömegesen a gombfocit. A szomszédos országok gombfoci életének tanulmányozása során sikerült megismerni a gombozók szokásait és az alkalmazott eszközöket15. Jellemző az a történet, amit Könyvásó János mesélt el a horvátországi Vörösmarton. Elmondása szerint a 30-as, 40-es években az volt a gyerekek szokása, hogy iskolából kijövet verseny futottak a jobb gombfocizó helyekért, ami nem volt más, mint a városka főutcájában lévő üzletek széles, sima lépcsői. Emlékezete szerint a hentes előtti lépcső volt a legfelkapottabb. Ilyenkor az üzletbe tartó vásárlók nagy figyelemmel lépkedték át a földön lévő kabátgombokat és türelmesen vártak egy - egy gólhelyzetnél. A romániai Pákai György Marosvásárhelyen ismerkedett meg gyermekkorában a játékkal, ahol más nagyobb erdélyi városokhoz hasonlóan óriási gombfoci élet folyt. Igen komolyan vették a klubokban folyó bajnokságokat, és nem engedtek be akárkit a társaságba. Pákai úr, az 1998. évi Európa-bajnok szektorlabdázó elmesélte, hogy igen jelentős összegekért lehetett venni egy jó gombfocicsapatot annakidején gyerekkorában, mivel ezek nagy műgonddal készített, díszes egyedi darabok voltak. Az pedig nem csupán a marosvásárhelyiekre volt igaz, hogy folyamatosan figyelték a magyarországi gombfoci híreket, különösen a szabályokkal kapcsolatosakat, amit azonnal megtanultak, alkalmazkodva az anyaországi szabályokhoz, mint hivatalosakhoz. Ez a figyelem általános volt a szomszédos országok magyarlakta területein. A Felvidéken és a Kárpátalján is sok gyerek gombfocizott, de az erélyihez fogható gombfociőrület csak a Vajdaságban alakult ki. Amennyiben elhagyjuk a Kárpát medencét, a gombfoci szó kiejtése esetén értetlen arckifejezéseket láthatunk csupán a világ legtöbb országában. Azonban minden rosszban van valami jó. Amikor évtizedekkel ezelőtt vállalkozó szellemű honfitársaink más országokban letelepedve keresték boldogulásukat, magukkal vitték itthoni szokásaikat, köztük a gombozás szeretetét is. Ahol magyar diaszpóra található a világon, ott a gombfoci is fölbukkan. Míg az USA területén szórványosan élő magyarok csupán egy-egy ismerősükkel játszanak néha, addig Kanadában, Torontóban viszont évekig klub működött a Magyar Házban. Sydneyben 20 éves hagyományai vannak az ausztrál gombozásnak, ami időközben Melbourne-re is átragadt. A Magyarországon kívül, de nem magyarok által játszott gombfocizás esetében ahány hely, annyi eset. Vannak persze szövevényes történetek, mint a Malmőben játszóké. Történetesen itt egy kolumbiai úr él, aki magyarországi tanulmányai során ismerkedett meg a gombfocival. Magyar feleségével Svédországba költözvén sem felejtették el a játékot, amit ma már a gyerekeikkel együtt űznek a kisszobában felállított gombfociasztalon. Erről pirított óriáshangya evés közben volt alkalmam meggyőződni. A legtöbb esetben vagy egy külföldön élő magyar ember tanította meg környezetét a magyar kultúra e szellemes találmányára, vagy pedig egy huzamosabban ideig hazánkban tartózkodó külföldi vitte magával haza ezt az első látásra is igazán "eltalált" játékot. Szokványos esetnek mondható például a gombfoci izraeli megjelenése. Egy felvidéki származású újságírót küldött az egyik izraeli lap Magyarországra tudósítónak. Yehuda Lahav úr (a közismert újságíró) gyerekkorából emlékezett a játékra, amikor itteni tartózkodása alatt belebotlott egy gombfocis újsághírbe. Megtetszett neki a dolog komolysága, ötletessége és vásárolt néhány csapatot, kaput, meg labdát, amit hazavitt gyerekeinek, akik azóta a lakásukba feljáró osztálytársaikkal szinte klubot csináltak otthonukból. Nigériában viszont a hazánkban tanuló Chima Obi révén ismerik a gombfocit. Külön történet viszont a katalóniai és a dél-amerikai gombfoci. Barcelonai kutatómunka során derült ki, hogy az ottani gombfocisták pontosan 1936-ra datálják a katalán gombfoci megszületését. A játékot a magyar gombfocizókhoz hasonlóan kabátgombokkal játsszák (ezért a játék szószerinti fordítása is gombfoci), a miénkhez igencsak hasonló logikájú szabályokkal. Elgondolkodtató ez az 1936-os dátum a maga történelmi eseményével, az ebben részvevő nagyszámú magyar önkéntes jelenléte miatt. Kicsi az esély megtudni, hogy vajon a magyar önkéntesek tanították-e meg spanyol elvtársaikat két csata között erre a magyar játékra, vagy létezhet ilyen véletlen, hogy csupán Barcelonában és szűk környékén elszigetelten játszanak a futballutánzó játékoknak egy olyan variációját, amit - a Kárpát medencén kívül - egész Európában csak itt ismernek. Mindenesetre érdemes folytatni a kutatást a büszke, önérzetes katalánok között. Egyébként tovább fokozza a zavart az a tény, hogy Spanyolország szerte igen népszerű egy más típusú, egyszerű söröskupakokból készült bábukkal és gömbölyű labdával játszott futballutánzó játék, ami szinte egyáltalán nem hasonlít a katalóniai testvérére. Tovább gombolyítva ezt a szálat kiderült, hogy a gombfoci katalán variációját ismerik és játsszák Dél-Amerikában is, különösen Brazíliában és elsősorban Sao Paulo-ban és környékén. A legóvatosabban is bánva a terület magyar vonatkozásaival, mégsem hagyható figyelmen kívül az itt élő mintegy 80.000 magyar. Információink szerint itt a gombfoci igen népszerű, létezik versenyszerűen űzött változata is, amely szervezett sporttevékenység benyomását kelti. Csupán a technikai felszereltségük tűnik kissé kezdetlegesnek. Izgalmas feladatként kínálja magát az itten gombfoci további tanulmányozása, eredetének, elterjedésének és a magyar gombfocival lévő esetleges kapcsolatának kiderítése. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, azonban a dél-amerikai gombfoci mindenképpen későbbi születésű a magyarnál, viszont tavaly ők is eljutottak az első világbajnokság megrendezéséig, aminek Rio de Janeiro adott otthont16.