3. A versenyrendszer kifejlődése A nagy sikerrel megrendezett I. Budapest Bajnokság jelentős változást hozott a versenyszerű játékkörülmények tekintetében. Teljesült sokak vágya, hogy végre semleges körülmények között, egységes szabályok alapján lehetett játszani. Persze semmi sem ment simán. A legnagyobb viták a játékszabályok körül voltak. Azonban a többség végül mindig döntött valamit, amit mindenki kénytelen volt elfogadni. Ebből aztán lettek sértődések, kiválások, de a játék végül is haladt a maga útján. A Budapest Bajnokságra nevezett 200 induló nem csupán a felfokozott érdeklődést jelző örömhír volt, hanem figyelmeztető is egyben, hogy aki ilyen versenyt akar a jövőben rendezni, annak fel kell készülni teremmel, pályákkal, meg lebonyolító képességekkel, mert különben ismét úgy járhat a rendező, hogy az 1958. évi bajnokságot a tervezett egy hétvége helyett 1959. februárjában fejezi be. Ettől aztán kissé megszeppentek a rendezéssel kacérkodók és csupán 1961. januárjában került sor a II. Budapest Bajnokságra. Ismét nagy érdeklődés mellett, 132 induló részvételével. Ugyanebben az évben már Országos Egyéni Bajnokságot is rendeztek, amit Tóth Ferenc Pécsi VSK versenyző nyert meg. A ma is működő versenyrendszer formája 1963-ra teljesedett ki az Országos Csapatbajnokság megrendezésével. A győzelmet a pécsiek előtt akkori fő riválisuk, a Váci Forte csapata nyerte, Pfliegel Tibor, Teknős Károly, Zentel Róbert és Zentel György összeállításban22. Ettől az időponttól kezdve a mai napig folyik bajnokság évről évre, megszakítás nélkül. Tekintettel arra, hogy egy - egy verseny csupán egy hétvégére szorítkozott, a klubok a köztes időt saját meghívásos, de többnyire nyílt versenyeikkel töltötték ki. Később ezek a versenyek képezték a minősítés szerzés lehetőségét, melynek rendszerét Csánki Csaba dolgozta ki, a sakk pontszámításához hasonló elvek alapján. Szinte minden nagyobb klubnak meg volt a maga jellegzetes versenye. Például az Úttörőstadionnak a Húsvéti Torna, a komáromiak a Duna Kupát rendezték meg évente, a pécsiek pedig a Mecsek Kupát. Évente átlag 15-25 országos eseményre is sor került. Később sajnos a gombozás nagy öregeinek (Soós András, Papp Gyula, Velkovits Mihály, Teknős Károly, Balogh László) elhunytával elszaporodtak a róluk elnevezett emlékversenyek. Miután megjelentek az első támogatók a gombozóknál is, ezért divattá vált a szponzorról elnevezett verseny. Közülük a legrangosabb a HORI Gombfoci Szaküzlet által támogatott HORI Kupa lett, ahol rendszeresen a legnagyobb létszámú nemzetközi mezőny gyűlt össze a jó szervezés és az értékes tárgyjutalmak hatására. A mezőny pedig sokszor erősebb volt, mint egy világversenyen.